Simicska és társai tarolnak: most 75 milliárdot kaptak
Útfelújításra hét keretmegállapodást köt az állam
2013-2014-re a legnagyobb építőipari cégekkel, köztük a Közgéppel, a
Strabaggal és a Swietelskyvel, összesen 75 milliárd forint értékben.
Folytatódik a hazai építőipar zászlóshajóinak sikersorozata – írja az atlatszo.blog.hu.
Az augusztus 5-i Közbeszerzési Értesítő szerint összesen 75 milliárd
közpénzt kapnak a közbeszerzéseken egyébként is rendre jól szereplő
cégek útfelújításra. A nyertesek között ott a Közgép is, a Fidesz-közeli
vállalkozóként számon tartott Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó építőipari cég, amely 2010-től 2012 végéig több mint 300 milliárd forint közpénzt nyert el.
Fotó: Fazekas István
A nyertes konzorciumok résztvevői: a Duna Aszfalt Kft., a Strabag, az
EuroAszfalt, a Közgép, a Swietelsky, a Colas Út Zrt. és a He-Do Kft..
Ezek a cégek már az elmúlt hónapokban is 10 milliárd forintot nyertek
összesen útfelújításra. A mostani, 75 milliárdos összegből valószínűleg
a Strabag profitál a legtöbbet, mert az ugyan nem derül ki, hogy az
egyes konzorciumi tagok hogyan osztoznak a megnyert pénzen, de a Strabag
a hét szerződésből hatban érintett. Ráadásul ők különösen eredményes
heteket tudhatnak maguk mögött, hiszen egy győri, közel 4 milliárdos
tenderen a Közgéppel együtt sikerült úgy módosítani a szerződést, hogy
kevesebb munkát kell végezniük ugyanannyi pénzért – írja a blog.
Az ügyészek markában van a bűnbánó magyar maffiózók sorsa
"Az objektív igazságot keresik"
Arra, hogy miért nem lehet átültetni az angolszász vagy az amerikai –
a magyarországinál jóval gyorsabb – büntetőeljárási gyakorlatot a
magyar jogba, Hack Péter jogász, a Magyar Helsinki Bizottság egykori
alapító tagja azt mondta: „a jogi gondolkodásban van a probléma, mert
míg az angolszász országokban belefér, hogy az enyhítés reményében
valaki olyat is bevall, amit nem követett el, addig az európai
gyakorlatban nem elég a vallomás, itt az objektív igazságot keresik”.
Bár nyilvános bizonyíték nincs rá, a rendszerváltás előtt „szakmai
berkekben elterjedt a hír, hogy bizonyos ügyekben feketén megegyezett a
bíróság és a vádlott, azonban ezeket – csakúgy mint napjainkban –
szigorú államtitokként kezelték” – mesélte a hvg.hu-nak egy ügyészből
lett ügyvéd. Magyar György és Hack Péter is egyetértett abban, hogy a
magyarországi gyakorlatban a vádalku kötése meglehetősen nehézkes, mivel
az amerikaival ellentétben az európai jogrendben a vallomást nem
fogadják el automatikusan. „Meg kell vizsgálni a vallomás hitelességét” –
mondta Hack Péter, így erre csupán mint a rendelkezésre álló
bizonyítékok egyikére tekintenek. Az USA-ban a büntetőjog fontos része a
vádalku, az ügyek többségét bírósági tárgyalás helyett ezzel rendezik,
mely jelentősen meggyorsítja az eljárások lefolytatását. „Amerikában a
vádalkura és a későbbi ítélethirdetésre öt-öt percet szán a bíróság,
Magyarországon ez minimum fél órát vesz igénybe” – mesélte Hack Péter.
Hack Péter szerint nem mindegy, hogy a vallomástételre az eljárás
mely szakaszában kerül sor, és különbséget kell tenni abban az esetben,
ha a vádlott csak maga ellen vall, de akkor is, ha mások ellen is
terhelő bizonyítékkal szolgál. A gyanúsított a nyomozás lezárulta után
is tehet önmagára terhelő beismerő vallomást, mellyel egyszerűbbé teheti
a büntetőeljárás lezárását, cserébe pedig biztosan nem kap majd egy
meghatározott mértékűnél súlyosabb büntetést.
Másról van szó abban a esetben, ha a terhelt olyan jelentőségű
információkkal szolgál a nyomozás során tettestársairól, vagy egy másik
bűncselekmény elkövetőiről, amiért cserébe megéri őt futni hagyni. Ilyen
esetre nyújtott példát a 2006-os útépítő-kartell, melyben
bebizonyosodott, hogy a Strabag, az Egút és a HE-DO kft. fix árakon
felosztotta egymás között az észak-magyarországi régiót, de mivel a
HE-DO együttműködött a hatósággal, és bizonyító erejű dokumentumokkal
szolgált, megúszta a milliárdos bírságot. .Forrás: HVG - MTI
Mentesülhet a versenyhivatali bírság alól az a
vállalkozás is, amely nem feljelent, hanem az eljárás megkezdése után
dönt úgy, hogy információkkal látja el a Gazdasági Versenyhivatalt
(GVH), és így megkönnyíti a kartellezés bizonyítását - ismerteti a
pénteki Világgazdaság.
Ezt az üzenetet hordozza a versenyhatóság egyik legutóbbi
döntése, amelyben rekordösszegű, hárommilliárd forintos büntetést
szabott ki útépítő vállalkozásokra, de a közbeszerzési kartell egyik
részvevőjét, a HE-DO Kft-t nem bírságolta meg, mivel a cég az eljárás
során úgynevezett engedékenységi politika keretében együttműködött a
hivatallal
Így a GVH olyan tényekhez, adatokhoz jutott hozzá,
amelyekkel az eredetileg feltételezettnél szélesebb jogsértés vált
bizonyíthatóvá - mondta a Világgazdaságnak Szolnoky Péter, a
kartellcsoport vezetője. Utalt arra, hogy a GHV akkor él az
engedékenységgel, ha a kartellből kilépni kívánó vállalkozás megkeresve a
hivatalt elősegíti az eljárás megindítását, és a procedúrában is
tevékenyen részt vesz.Forrás:HVG
forint fizetési kötelezettséget állapított meg. A Colas Dunántúli Zrt. 6 millió forinttal megúszta, hogy a He-Do Kft.-vel ... útépítési tenderén. Bár a He-Do szereplője volt a megabírsággal zárult ügynek is, nem kapott büntetést, mert a GVH-nak
Forrás:HVG
